Szülői példamutatás

Gondolom nem adatott meg sokaknak a szép és biztonságos gyerekkor. Olyan légkör, amiből elindulva teljes és egészséges emberekké válunk. Ezt a hangulatot keressük utána mindig és ha csodálatos és értékes volt a gyerekkorod hálás leszel a szüleidnek, ha pedig nem volt az, akkor sokáig fogod őket okolni a hátrányaidért. Ezért kérek mindig mindenkit, hogy gondolkozzon mielőtt olyan lépést tesz, amit majd egyszer ő rajta fog számon kérni egy gyermek és teljes joggal. Tudom, hogy azt kapjuk, amit érdemlünk és semmi sem véletlen, de itt és most van lehetőségünk a karmánk jobbá tételére és a sorsunk egyengetésere.
Tegyünk felelősséggel és gondosan mindent, hiszen akkor nem kell később magyarázkodnunk és a lelkiismeretünkkel küzdenünk, nem kell magunk előtt és a gyerekünk előtt lesütött szemmel járnunk. Hibázni fogunk mindig, de a hiba mértéke és annak rendbetétele már nem mindegy mekkora súllyal nehezedik ránk és olykor átszáll a gyerekre is. Hányan vagyunk úgy, hogy a szüleink tévedéseit cipeljük súlyos keresztként a vállunkon és bár szívesen letennénk, de ez kötelességtudat miatt olyan nehéz. Tudjuk, hogy nem a mi vétkünk és nem a mi súlyos keresztünk, mégis átrakták ránk és mi visszük.
A szülői teendők ellátása nem a ruha és az iskoláztatás, nem az étkezésben merül ki, hanem a példamutató élet reprezentálásában és a gondos és tudatos terelgetésben a gyerek jelleme szerint. Erőszak mentesen és sok szeretettel, példás elöl járással. Mit számít mit mond valaki, ha ő maga nem azt teszi: -Tanulj fiam, ha én már nem tettem! Ne dohányozz, látod milyen lettem én is! Ne igyál, hisz látod hogy az én életem is ráment! Tarts rendet, bár én is rendetlenségben élek. Ne fiúzz, mert az bűn és bár te egy buli után fogantál, de te ne ess ebbe a hibába! Blablabla...
Nem hiteles és bár igazak, de nem hiteles embertől hallod.
Adjunk esélyt a gyerekünknek egy jó életre és kiegyensúlyozott fejlődésre a kis lelkének, ha pedig nem tudjuk megadni, akkor ne tegyük. Nem kell mindenkinek és nem is való mindenkinek gyermek. Lehet, hogy vágysz rá, de vajon te már kész és teljes ember vagy? Tudsz példát mutatni és megérteni a lelkének apró rezdüléseit egy életen át? Fogod tudni, hogy mi az igazi és segítő szeretet és nem pedig az elkényeztetés?
Ha igen, akkor mindenkit arra bíztatok, hogy vágjon bele és legyenek nagyon boldogok. Azonban, ha vannak kételyeid és nem vagy még hiteles példa, akkor várj és nevelgesd magad, mert csak akkor leszel képes mást is.
Ha magunkon tudunk változtatni, akkor képesek leszünk más sorsát is terelgetni, amennyire lehetséges a jó irányba, abba ami neki a legjobb. Nem nekünk, hanem ami neki a legjobb! Ez lényeges, hiszen nem vagyunk egyformák és bár a te gyereked, nem a tulajdonod és nem a képmásod.
Sosem teszünk meg mindent, ami tőlünk telik, de ha törekszünk rá, akkor talán egyszer közelítünk majd az elégedettség felé.
Csak szeress, figyelj magadra és másokra és akkor nem lehet semmi baj.